A CEU „Határtalan tudás” című rendezvénysorozatban vettek részt a CELAB kutatói:
(2021. február 25.)
Sándor Judit, a CEU professzora, a CEU Bioetikai és Jogi Központjának igazgatója, Az UNESCO Bioetikai részlegének volt vezetője nyitóelőadásában a következő kérdéseket járta körbe:
"Az emberi genom első, de még nem teljes leírása húsz évvel ezelőtt jelent meg. Akkor, 2001-ben már sokan beharangozták, hogy a XXI. század a biológia évszázada lesz. Az emberi genom titkainak feltárása azóta is egyszerre jelent izgalmas tudományos sikert, ugyanakkor számos emberi jogi és erkölcsi kihívást is. Azt is mondhatjuk, hogy a genetika újonnan nyert írásbelisége révén közelebb került a társadalomtudományokhoz, és ez utóbbiak egyre gyakrabban foglalkoznak az ember bioszociális jövőképével. Azaz, a XXI. század elején a biológia szövegszerűségének megjelenését tapasztalhatjuk, amelynek legékesebb példája a génszerkesztés lehetősége.
Csienkuj He, kínai kutató 2018 november végén jelentette be a hírt, hogy megszülettek az első szerkesztett genommal rendelkező csecsemők, Nana és Lulu. Csienkuj He dicsősége azonban nem tartott sokáig, mert ettől az élő emberen végzett kísérleti jellegű beavatkozástól azóta még a kínai hatóságok is elhatárolódtak.
Milyen lehetőségeket ad a kezünkbe a génszerkesztés, és milyen etikai és jogi kérdések merülnek fel az alkalmazása kapcsán? Továbbá, miként alakítja át a biotechnológia ezen új lehetősége az etikai viták eddig megszokott szerkezetét? Tehetünk-e jogi különbséget a génszerkesztés egyes változatai között? Ki dönt abban, hogy mi a betegség, vagy anomália, és ezek közül mit érdemes, vagy mit lehet kijavítani, kezelni, tökéletesíteni? És egyáltalán, milyen lesz majd a megszerkesztett biológiai jövőnk?"
Dinnyés András HCEMM, a Szegedi Tudományegyetem professzora, a Biotalentum Kft. igazgatójának előadása az új módszerek lehetőségei mellett a fő korlátokról és kockázatokról is szólt:
"Öregedő társadalmunk égető szükséglete az aktív, minőségi idős kor. Szöveteink, szerveink kopása, megbetegedései a regenerációs gyógyítás révén visszafordíthatóak lehetnek. Egy olyan lehetőség, amihez az orvostudomány új módszerei szükségesek, sejt- és szövettenyésztés, esetenként genetikai módosításokkal, 3D nyomtatással is kombinálva. Ez új kihívásokat támaszt a szabályozó hatóságok és bioetikusok számára is."
Kakuk Péter bioetikus, a CEU Bioetikai és Jogi Központjának kutatója, a WHO Kutatásetikai tanácsadója, az Európai Orvosi és Egészségügyi Filozófiai Társaság elnöke előadásában a kutatásetika olyan eszközeire, fogalmaira és intézményeire mutatott rá, melyek segíthetik, hogy a kortárs tudomány felelősségteljes üzemmódban működjön:
„Az emberen végzett genetikai beavatkozások újabb és újabb technikái fantasztikus előnyökkel kecsegtettek, de ugyanakkor számos kihívással szembesítettek minket az elmúlt évtizedekben. A nehezen megválaszolható erkölcsi kérdések sora, valamint a sokszor elfogadhatatlan társadalmi jövőképek sokakban ébresztettek kételyt azt illetően, hogy irányítható-e a technológiai fejlődés, elkerülhetők-e egyáltalán az előnyökkel együtt járó kockázatok, és képesek vagyunk-e a tudományt felelősen művelni? Talán optimizmusra is okot adhat, de mindenképp megfontolandó, hogy az elmúlt évtizedek nem csupán a géntechnológiában hoztak átütő eredményeket, hanem az etikai eszközeink, az etika tudományban elfoglalt helye is számottevő fejlődésen ment át. Többek között ide sorolható a bioetika fogalmainak intézményesülése, jogi garanciák megjelenése, a kutatásetikai bizottságok nemzetközi rendszerének kiépülése, az emberen végzett vizsgálatok nyilvános regisztrációja és a nyílt tudomány eszméje.”
Tudunk-e már eleget ahhoz, hogy beleszerkesszünk az emberi génekbe? Használhatjuk-e ezt a technikát az embriók esetében? Miként tud a biotechnológia és az etika egymással szót érteni?
A génszerkesztés számos lehetséges beavatkozást adott a kutatók kezébe, amelyek azonban alaposan átalakíthatják a huszonegyedik századi biopolitikát, az egészségügyet és a bioetikát is. A következő Határtalan tudás előadás ezzel foglalkozik.
Csienkuj He kínai kutató 2018 november végén jelentette be a hírt, hogy megszülettek az első szerkesztett genommal rendelkező csecsemők, Nana és Lulu. A kísérleti jellegű beavatkozástól azóta a kínai hatóságok is elhatárolódtak a kutatásetikai normák megsértése miatt.
Sokan azt remélik, hogy a génszerkesztés lehetőségével leküzdhetjük a gyermekhez jutás biológiai akadályait, kezelésekhez, vagy akár szebb élethez is juthatunk. De vajon belefoghatunk-e már ebbe?